Most, hogy palesztin sálat kötött a sárga esőkabátra, vajon hol vannak a politikusok, akik úgy tettek, mintha számítana, mit gondol egy svéd tinédzser a klímapolitikáról?
Idén semmi nem úgy alakult a Közel-Keleten, ahogy a hírszerzők megjósolták.
Szerinte egyelőre népszámlálást kellene végezni a választás előtt.
Valami meglepő dolog zajlik a Közel-Keleten.
Háfez al-Aszad 1971-től 2000-ben bekövetkezett haláláig volt Szíria kegyetlen kormányzója.
A palesztin terrorszervezet továbbra is kiáll a szíriaiak mellett, tiszteletben tartja akaratukat és politikai függetlenségüket.
Az elnöki palotába és a központi bankba is betörtek a felkelők.
Az offenzíva miatt 14 ezer ember menekült el otthonából.
Izrael egyik legnagyobb katonai győzelme alapjaiban rengette meg a Hamász szervezetét.
Van olyan, amikor az egyébként repülésre egyáltalán nem javasolt afgán légtér biztonságosabb az iráninál. És ha már így alakult, a tálibok hasznot is húznak belőle.
Az a rögeszméjük, hogy megőrizzék az ismert kereteket, holott a világnak már nincsenek sem közös szabályai, sem közös keretei.
A szakértő arról is beszélt, hogy Izrael katonailag sokkal fejlettebb mint a térségben bárki, és minden lépését egyezteti az USÁ-val.
A csehek blokkolták a közös EU-s nyilatkozatot, de baj van a magyarokkal is – csóválják a fejüket az Euractivnál.
A szakértő szerint minden a válaszcsapások mértékétől függ.
Több vadászrepülőgép-század és a támogatásukhoz szükséges személyzet fogja alkotni a megnövelt jelenlétet.
Próbálja lecsendesíteni a feleket a Közel-Keleten az amerikai elnök, nem is akármiért.
A Közel-Keleten minden konfliktus menekülthullámot indíthat el, de a konfliktusok begyűrűzése Európába sem kizárható. Az amerikai elnökválasztás eredménye komoly hatással lesz a térségre.
Putyin az ukrán erők kurszki betörésére utalva elmondta, hogy bár Oroszország jelenleg maga is háborúban áll, „de nem kerülte el a figyelmünket az, ami a Közel-Keleten, Palesztinában történik”.
